Körülbelül egy hónapja jelent meg a Minden gyerek kicsi kincs című kötet, amely elsősorban a bölcsődés és óvodás korosztálynak szól (2 és 6 éves kor között ajánlott), valamint szülőknek, nagyszülőknek, pedagógusnak, igazán mindannyiunknak. Erről a könyvről osztunk meg most néhány gondolatot.

A Minden gyerek kicsi kincs című gyerekkönyv pont elfér a kezünkben, ízlésesen és érzékenyen illusztrált (Bogdán Viki illusztrátor – szerk.) Szabó T. Anna három alkotását tartalmazza. Egy mondókát, egy verset és egy mesét olvashatunk benne. Amellett, hogy az egészséges testkép, a testtudatosság, a jó érintés és kevésbé jó érintés, valamint a kompetencia érzet témái kerülnek középpontba, nem titkolt szándék, hogy az un. bugyiszabályokat is megismertesse a gyerekekkel, felnőttekkel egyaránt. A bugyiszabály, amely elnevezés elsősorban a gyerekek nyelvezetéhez és gondolkodásához alkalmazkodik, valójában egy gyermekvédelmi program része, a fehérneműszabályokat jelenti.

„Olyan alapelveket tanít meg a gyerekeknek, amelyek a saját testük feletti kontroll érzését, illetve a testükkel kapcsolatos rossz érintésekkel, rossz szándékú közeledésekkel szembeni védelmet erősítik. Ezzel pedig hozzájárul a kisgyermekek biztonságához, szexuális visszaélésektől való védelméhez” – derül ki a könyv már a felnőttekhez szóló fejezetéből, amelyet Gyurkó Szilvi gyerekjogi szakember írt.

Talán elsőre sokféle felkavaró, ambivalens és intenzív érzés társulhat bennünk a bugyiszabály fogalom hallatán, pont ezért kell ezt a könyvet mindenkinek megvásárolnia, és felelősséggel, értően, figyelve belső jelzéseinkre is, olvasni és tartalmát megosztani a legkisebbekkel.

A szerzők, mert hogy egész alkotói koszorú áll a projekt megszületése mögött, körülbelül hat éve dolgoznak azon, hogy eljuttassák széles körben a fehérneműszabályokkal kapcsolatos alapvetéseket.

Az alkotók pedig, elsősorban Szabó T. Anna, rendkívül finoman és érzékenyen reagált erre felkérésre, és a könyv címét is adó gyerekversével ezt a fontos és megkerülhetetlen témát egy olyan keretben helyezte el, amihez igazán mindannyian kell, hogy kapcsolódni tudjunk.

A vers egy részlete következik most, amelyből már érezhetjük azt az alapüzenetet, hogy egy gyermeket nekünk felnőtteknek meg kell tanítanunk arra, hogy a saját testük felett ők rendelkezhetnek, és érzékeltetnünk, micsoda érték, hogy léteznek, szeressék, tiszteljék a testüket, önmagukat.

„Megszülettem: enyém lettem! Enyém lett a saját testem. Vigyázok is magamra, mint gyémántra, aranyra!

Megszülettél, de jól tetted, tiéd lett a saját tested. Vigyázni rá nagyon kell, nem mondhatjuk elégszer.”

Ez azt is jelenti, hogy minden felnőttnek tiszteletben kell tartania, a gyerekeknek joguk van ahhoz, akármennyi idősek, dönthessenek arról, fogadnak-e egy érintést.  Ebből következik, hogy érvényes nemet mondaniuk, ha bármi miatt kellemetlennek ítélnek meg egy érintést.

Azok a gyerekek, akiknek a környezete megtanítja a saját testükkel kapcsolatos határaik tiszteletét, és komolyan veszi őket, könnyebben tudnak nemet mondani, ha valaki átlép egy határt velük szemben. Éppen ezért beszélnünk kell a gyerekekkel a rossz titkokról is, vagyis, hogy ne tartsák magukban azokat az érzéseket, amelyeket szégyellnivalónak éreznek, illetve félelmetesnek érzik, ha az mások számára kiderülhet.

A könyv illusztrációi is ezt a gondolatkört erősítik, a gyereket mindig egy értő felnőtt társaságában jelenítik meg, ezzel is azt sugallva, hogy ezt a kérdést is csak akkor tudjuk jól kezelni, ha nem hagyjuk vele egyedül a gyerekeket. Ehhez önismeretre van szükségünk, akár a felnőtt olvasóknak is sok nehéz vagy ambivalens érzést hozhat fel a múltból ez a kötet, de milyen jó és óriási lépés, hogy most már van egy eszköz a kezünkben ahhoz, hogy egyáltalán megkeresgessük magunkban, miként tudnánk erről a nehéz és sokszor zavarba ejtő témáról egyenesen, őszintén beszélgetni a gyerekeinkkel.

Az alkotói körnek Palya Bea is része volt, aki Szabó T.Anna versét megzenésítette, és a Cinemon Filmstúdió pedig animálta mindezt egy szerethető kisfilmben.

Azt kívánjuk, hogy ez a könyv ne csak porosodjon a könyvespolcon, hanem legyen a kezünk ügyében, ne féljünk tőle, és örüljünk, hogy van lehetőségünk ahhoz, hogy megelőzhessük a bajt.

Udvarnoky Zsófia