Találd meg a hangod és hallasd!

Interjút készítettünk Szalma Noémivel, aki sok szálon kötődik a Koraihoz. Egy szülőknek szóló tréningsorozatot szervez most, amelynek célja az aktív és higgadt érdekérvényesítés.

A Koraiban minden évben februárban a bölcsődei és óvodai választással kapcsolatban tájékoztatót tartunk a szülőknek. Idén te is részt vettél ezen a fórumon, és bemutattad a FranklinCovey módszerén alapuló kommunikációs tréninget. Téged milyen út vezetett el idáig?

Én is érintett szülő vagyok a kislányom kapcsán, és a szülői döntéseimben ma is kikérem azoknak a számomra fontos gyógypedagógusoknak véleményét, akiket a Koraiban ismertem meg. Miközben a kislányom már a Koraiba járt, párhuzamosan elvégeztem egy olyan egyetemet, ami konfliktuskezeléssel foglalkozik. Úgy éreztem, a lányomnak ebből rengeteg előnye származott, és közben igen sokféle élethelyzetet ismertem meg az utunk során. A sorstárs szülőkkel találkozva jöttem rá, nem igazságos, hogy nem mindenkinek van arra lehetősége, hogy tanuljon, és nagyobb jártasságot szerezzen abban, hogy hogyan kell képviselnie magát, az érdekeit, a gyereke jogait és milyen konkrét eszközök léteznek arra, hogy egy konfliktusos helyzetben tudatosan helyt álljunk. Tanultam tárgyalástechnikát, amit először csak próbából kezdtem el használni a lányommal kapcsolatos ügyek intézésében. Hihetetlen és átütő eredménye lett, aztán már minden ügyintézésnél ezen a módon kezdtem el kommunikálni, és a konfliktusokat kezelni.

Arra gondolsz, hogy ezt a tudást akár már az általános iskolában elsajátíthatnánk?

A konfliktusról az átlag magyar embernek egy harctéri helyzet jut az eszébe, az, hogy van, aki nyer, míg a másik veszít. Ez szerintem nagy hiba, és igen, azt gondolom, hogy kommunikációt, konfliktuskezelést, vagy akár önismeretet már az iskolákban tanítani kellene. Talán így lehetőség lenne arra, hogy ezekben a helyzetekben mindenki egyenlő módon tudjon részt venni. Azok a szülők, akiknek eltérően fejlődik a gyereke, eleve predesztinált helyzetben vannak, így többszörösen is nehezebb pozícióból indulnak egy konfliktust magában rejtő helyzetben. Például egy kormányablakban vagy egy pedagógiai szakszolgálatban, akár ha az óvoda alóli mentesség ügyintézésére gondolunk.

Mit lehet tudni a programról, miből táplálkozik ez a kommunikációs tréning?
Egy kolléganőm, Dobos Alexandra a FranklinCovey cégnél, felkarolta azt az ügyet, hogy pro bono lehessen olyan projekteken dolgozni, amiből érték születik, ami valamilyen szociális ügyet képvisel. Ekkor én ajánlottam a Korait, és így született meg a gondolat, majd aztán ezt a tréning lehetőség is. Azaz, hogy azok a szülők, akik éppen intézményválasztás előtt állnak, a Koraiból kikerülve tanulják meg képviselni a gyerekeik érdekét. Ez egybeesett azzal az igénnyel is, amit a szülők jeleztek, hogy szükségük lenne a Korain túlnyúló szolgáltatásra, technikai segítségre, kapcsolódásra. A Találd meg a hangod! program vázát Franklin Covey-nak egy díjnyertes, prémium tartalma, a kiemelkedően eredményes emberek hét szokása című munkája adja. Ez egy konzultációs technika, amelynek az érdekérvényesítés a célja. Fontos, hogy amikor az eltérően fejlődő gyermekünk óvodai életét szervezzük, azt tudjuk hitelesen kommunikálni, hogy bizony mi az az érték benne, ami a csoport számára is hasznos lehet, amit kifejezetten tőle, és a vele való közösségi léttől lehet megtanulni. Egészen másfajta gondolkodás ez, és lényegi a különbség.

Mik az eddigi tapasztalatok?

Még nagyon az elején vagyunk, most indultak el a csoportok, igen sok szülő jelentkezett. Ezek zárt csoportok, és tényleg az elején vagyunk a folyamatnak, de azt már látjuk, és a visszajelzések is ezt igazolják, hogy nagyon jól működik. A szülők azt mondták, ezeket a kommunikációs technikákat bármikor az életükben hasznosítani tudják, a munkahelyükön is például. Sőt, jól esett végre kizökkenniük a hétköznapi életükből, és a képzésen keresztül önmaguk fejlődésével foglalkozniuk. Az is megjelent a visszajelzések között, hogy jól esett a szülőtársak nehézségeit meghallgatni, erőt meríteni egymás megoldásaiból. Az egész projektnek a második fázisa az lesz, hogy létrehozunk számukra egy facebook csoportot, ahol kapcsolódni tudnak egymással, önjáróak lesznek, és egymást tudják támogatni, illetve használni a tanult technikákat.

Milyen típusú témák azok, ahol ezeket az eszköztárakat hasznosíthatjuk? Hogyan képzeljük ezt el, mondasz pár példát?

Például amikor megszervezed, hogy a gyerekedre ki vigyázzon addig, amíg te valamit elintéznél, de ő az utolsó pillanatban lemondja, vagy mondjuk találtál egy ovit, ami megfelelő lenne, de az alapító okiratban nincsen benne az a BNO kód, amit a gyereked kapott. Az is előfordulhat, hogy fontos állásinterjúra készülsz, de a gyerek belázasodik, vagy az ovi, amit kinéztél, a város másik végében van. Aztán cirkuszi előadásra vinnéd a gyerekedet, de a túl sok inger miatt a gyerek látványosan elfárad, és a körülöttetek ülők rosszallóan néznek rátok. Vagyis rengetegféle területet felölhet ez a közös gondolkodás, és én is pontosan tudom, hányféle olyan helyzet van, ahol szorul a hurok a szülő nyakán kommunikációs szempontból. Ezekkel a témákkal dolgoztunk, és mentünk bele jobban.

Neked milyen érzés volt ide visszajönni a Koraiba, már más minőségben?

Olyan nagyon jó volt, és annyi mindenre emlékszem. Például arra is, hogy ez a korai életkor a legnehezebb egy szülő számára, ekkor derül ki minden, minden hónapra jutott egy tünet vagy valami aggódnivaló. A bizonytalanság, hogy vágynánk tudni a jövőt, de mégsem lehet minden kérdésre választ kapni. Az én gyerekem már nyolc éves, már minden kiderült róla, már nincs olyan orvosi osztály, ahol nem jártunk. Körbeértünk, egyrészt már bele is vagyok vagányodva a dologba, másrészt mi már csak élünk boldogan, és nem az a meghatározó, hogy neki mi a diagnózisa. Nekem visszajönni a Koraiba otthonos, mindenki rám köszönt, hiszen mi egy időben itt laktunk. Így is érzem magamat, mint aki hazamegy. Ezek vagyunk, innen jöttünk.

Szerinted mi lehet majd ennek a programnak a hosszú távú hatása? Te milyen célt fogalmaznál meg?

Egyrészt alakuljon egy Koraiból elballagó családok erős közössége, ahol nem maradnak egyedül a szülők a kérdéseikkel, problémáikkal. Aztán az én fejemben az is van, hogy legyen sok olyan szülő, aki erre a magyar oktatási rendszerre nagyon felkészülten érkezik meg. Például egy fogadóórára, amire olyan tárgyalást előkészítő levelet ír előtte, amivel nem keveredik folyosói és kerettelen beszélgetésekbe akkor, amikor neki joga van hozzá, hogy a pedagógusa időt szakítson rá és a gyerekével kapcsolatos kérdésekre. Lehetőséget teremtünk, hogy a szülők higgadtan és kompetensen tudják majd képviselni a gyerekeik érdekét.

Az interjút készítette: Udvarnoky Zsófia, gyógypedagógus

Esetmegbeszélő és szakmai konzultáció a Koraiban

Interjút készítettünk Tóth Anikó gyógypedagógussal, a Budapesti Korai Fejlesztő Központ munkatársával és a képzési központ szakmai vezetőjével, a Korai új képzési szolgáltatásáról.

Kérlek, hogy foglald össze a továbbképzések történetét a Koraiban! Ha jól számolom, ma már hét képzés közül is lehet választani.

Még 2003 előtt készült az első kora gyermekkori intervenciós képzésünk, ami 120 órás volt. Akkoriban a gyógypedagógiai képzésnek egyáltalán nem volt része a korai fejlesztés módszertana, miközben 1992 óta maga az ellátás, a legkoraibb időszak gyógypedagógiai támogatása, megjelent az ellátási palettán. Ebből a képzésből nőtte ki magát az a szakirányú képzés (családközpontú koragyermekkori intervenció és családközpontú koragyermekkori intervenciós konzulens- szerk.), ami aztán egy darabig a Bárczin működött. Ezt követte a Portage-modell alapján való utazótanári program kidolgozása, amely módszerről azt gondoljuk, ez a korai fejlesztés alap módszertana. Azaz, hogy hogyan kell a szülőnek átadni információt fejlesztési helyzettel kapcsolatban. Amikor 2020-ben, az első pandémia idején át kellett állnunk az online ellátásra, ehhez a módszertanhoz tudtam én is fordulni, kiválóan átemelhetőek voltak a szempontjai az online térbe is. Az alap módszertani képzések után következtek az autizmussal kapcsolatos képzéseink, majd 2005-ben kezdtük a BKFK SEED diagnosztikai képzésünket.  Akkor még úgy, hogy én tanítottam egy embernek 30 órában. A legfiatalabb pedig az az evészavarokkal kapcsolatos elméleti és gyakorlati képzésünk.

Ráadásul a képzések is változnak, és tartalmilag, formailag is megújulnak.

A BKFK SEED képzés esett át a legnagyobb változáson, mert korábban egyéni tanrend volt, hospitálási lehetőséggel, de aztán az egyre növekvő igény és óriási jelentkező szám ezt nem tette lehetővé. Át kellett dolgozni egy olyan 30 órás képzéssé, amit csoportosan is el tudnak végezni a jelentkezők. Az autizmussal kapcsolatos képzések tartalmilag is folyamatosan változnak, mindig is nagyon modern szemléletet képviseltünk az ellátási gyakorlatban is. Az összes képzés tekintetében pedig lényeges különbség az, hogy a felnőttképzésben a módszertan megújult, és a frontális oktatásról, tréning jellegű, tapasztalati tanuláson alapuló képzéseink lettek. Az a célunk, hogy a szakembereknek a gyakorlati munkához adjunk segítséget. Az elmélet rendszerezése és a szemlélet formálása a legfontosabb szempont ebben az új struktúrában. A résztvevők is ezt jelzik vissza, hogy rendszerezni tudták a már meglévő tudásukat a képzések segítségével, és mi ennek nagyon örülünk, mert ez a fő célunk.

Mindezek mellett pedig személyedben lett a képzési központnak egy szakmai vezetője, ami eddig nem volt, jól tudom?

Igen, 2021 óta van ez így, és ennek következtében történt meg, hogy az oktatókat fel kellett készíteni a már korábban említett tapasztalati tanuláson alapuló módszertani váltásra. Elsősorban az akkreditációs forma és tartalom ezzel kapcsolatos új szempontjai miatt. Az akkreditációban minden képzésért felelős oktatóknak segítek, az elején is, hogy kinek mi a feladata, mit kell átnéznie, mihez kell igazodnia, illetve a végén, hogy mindegyiket átolvasom, ha kell javaslatokat teszek változtatásokra. Az akkreditációs folyamattal kapcsolatos munkát Barbival, az oktatásszervezővel együtt végezzük (Bere Barbara, oktatásszervező -szerk.). Mindezek mellett azon is gondolkozom Barbival és Gabival (Kemény Gabriella, fejlesztési vezető -szerk.) együtt, hogy milyen képzési tartalmakkal bővítsük a meglévő repertoárt, és ehhez figyelem a társintézmények képzési struktúráját is. Feladatom még, hogy a képzésekhez alternatív oktatói csapatot is szervezzek, hogy ha bármilyen oknál fogva kiesik egy oktató, vagy többen nem érnek rá, ne maradjon el képzés. Ugyanígy fontosnak tartom azt is, hogy figyeljem, kik azok a kollégák, akik már számítanak arra, hogy bekapcsolódjanak a képzési központ működésébe oktatóként.

Ettől az évtől kezdve meg fog jelenni egy új szolgáltatás a Korai képzései között. Mesélj erről kérlek!

A hallgatóktól kaptuk azt a visszajelzést, hogy miután elvégzik nálunk az adott tanfolyamot, és nagyon egyedül maradnak a kérdéseikkel. Minden intézményi struktúra más, és a korai ellátás területe különösen sok kihívás elé állítja a szakembereket. Ebből az igényből született meg az esetmegbeszélő és szakmai konzultációs lehetőség, amely hamarosan elérhető lesz a már végzett hallgatóinknak. Oktatóhoz lehet majd jelentkezni, aki az adott képzési tartalmon belül fog meghirdetni egy témát. Sokféle lehet az igény, ezért is esetmegbeszélő vagy szakmai konzultációs lehetőséget hirdetünk. Például lehet, hogy egy óvodapedagógusnak nem esetmegbeszélésre, hanem arra van szüksége, hogy az autizmus képzés után a képes kommunikáció módszerét valaki magyarázza el neki lépésről lépésre, újra. Öt órás (tanórás- szerk.) lesz egy alkalom, éppen ezért ez nem egy akkreditált képzésnek számít, azaz nem tudunk utána kreditpontot adni, hanem igazolást, amit a munkáltató el tud számolni kreditpontként.  Fontos azonban, hogy képzési témán belül lehet majd ezt a szolgáltatást választani, amit majd az oktatók neve mellett fel is tüntetünk. Főképp szombati napokon fogjuk tartani ezeket az alkalmakat, ezt is a résztvevők igényeihez igyekeztünk szabni.

Jól értem, hogy ez nem kifejezetten egy szupervíziós lehetőség?

Igen, ennek a lehetőségnek mások a keretei, mi nem erre szeretnénk szerződni a résztvevőkkel. Tartalmában nagyon mást jelent, és más szakemberi kompetenciát igényel a szupervízió. Ugyanakkor a tudásmegosztás, az információ átadás, az eseteken való közös gondolkodás rengeteg transzferhatást eredményezhet a szakemberek mindennapi munkája során.

Köszönöm szépen az interjút! Folytassuk ezt a beszélgetést, ha már lesz tapasztalat arról is, hogyan szerveződtek ezek a csoportok, és milyen gyakorlat alakult ki az esetmegbeszélő és szakmai konzultációs munka eredményeként.

Udvarnoky Zsófia, gyógypedagógus

Az esetmegbeszélő csoportok és szakmai konzultációk részletes témái, illetve időpontjai megtekinthetők ezen a linken!