Akárhogy szeretnénk átmeneti időszakként tekinteni a múlt és idei nyári hónapokra, a klímaválság hatása évről-évre megmutatja hatását az egyre forróbb, élhetetlen nyarakban. Át kell alakítanunk az életünket, a szokásainkat, a napirendünket, ha alkalmazkodni és élni akarunk abban a három-négy nyári hónapban, amikor a 31 fok jelenti a lehűlést, vagy amikor tíz napon át 40 fok van árnyékban. Különösen nagy kihívást jelent ez a megváltozott életmód egy másfél év körüli gyerekkel, aki épp ekkor szeretne minden újdonságot magába szívni, mozogni, felfedezni, miközben az ő szervezetét is igen megviseli ez a kihívás.

Hogyan tudunk ehhez a változáshoz alkalmazkodni és mi magunk is ép idegrendszerrel túlélni a nyarat, miközben a gyerekünkkel épp az egyik legszebb időszakot élhetjük át? Ebben segítenek Rajnik Kata gyógypedagógus kollégánk tanácsai, aki éppen ebben az élethelyzetben és klímában éli mindennapjait kislányukkal.

Ki kell mozdulni!

A tartós és veszélyes meleg, ami idén nyáron két több napos intervallumban is megvalósult, sokakat a lakásukba kényszerített. Még a kormányzati kommunikációban és intézkedésekben is megjelent a munkáltatók felszólítása a home office-ra, konkrét napközbeni idősávok megjelölése, amikor kifejezetten nem javasolták (és egyszerűen nem is lehetett) az utcára menni, a nem klimatizált bölcsődék és óvodák kényszerű bezárása. A redőnyök lehúzásával, a később délelőtt-től kora estig való otthon levéssel nem csak a kisgyerekeket nevelő szülőkben jelent meg az az érzés, hogy szörnyen nehéz ez a bezártság.

Egy másfél év körüli gyerekkel nem lehet egész nap bezártan élni nyáron sem, és nem csak azért, mert nem éri elég inger, vagy nem válik eléggé stabillá a mozgásfejlődése, hanem magunk miatt sem. A szülőknek is szüksége van a szenzoros-mozgásos élményekre, társaságra és helyváltoztatásra is, hogy ezt az embert próbáló, a szervezetünket igencsak megviselő időszakot egészségesen átvészeljék, és a gyerekeiket gondosan ellássák, megfelelő kihívások elé állítsák. Sajnos a nagyszülőkre is kevésbé számíthatunk ilyenkor, hiszen őket is igen megterheli ez a meleg, nem szívesen mozdulnak ki otthonról, és vigyázni is kell rájuk.

Mit tehetünk mégis a mozdulás és reális időtöltés érdekében, ami biztonságos, ésszerű és nem igényel komolyabb anyagi ráfordítást sem?

• a méltán népszerű svéd áruházlánc (úgyis mint IKEA) felkeresése erősen ajánlott, ilyenkor ez a hely egy kellően klimatizált játszóház is egyben, hiszen a gyerekszobának berendezett terek, vagy az éttermek mellett kialakított játszótér mind-mind rengeteg mozgásos és tapasztalatszerzési lehetőséget rejtenek magukban; ráadásul zárható baba-mama szoba is van a mosdóknál
• jó dolog a játszóház, de igen költséges, ehelyett, ha összefogunk néhány barátunkkal vagy játszótéri ismerősökkel, akkor forgó rendszerben egymásnál is lehetünk (mindig más a vendéglátó); itt is új játékokat lehet felfedezni, lehűteni a lakást, és a gyerekek, felnőttek egyaránt társaságban lehetnek
• érdemes a reggeli logisztikát gyorsan letudni, és hamar lemenni a játszótérre is, azért 10 óráig elviselhető, persze sok folyadék, egy vízzel töltött spricni/vízipisztoly, harapnivaló, fidget eszközök (matatós játékok pl. pörgettyűk, buborékos labdák), napsapkák kíséretében, magunkra és a gyerekre is gondolva
• vannak, akik este is kimennek a játszótérre, ha a gyerek napirendje ezt bírja, akkor a vacsorát is el lehet fogyasztani egy piknik kíséretében, és haza már csak a fürdés és meseolvasás idejére kell mennünk
• amikor áll a levegő még késő délután is, pattanjunk biciklire, a totyogó életkorú gyerekünket meg tegyük gyerekülésbe, és guruljunk el egy közeli szökőkúthoz vele, nagyon felszabadító érzés besétálni a vízsugárba, találkozni a kerület lakosaival, mezítláb totyogni a vizes köveken
• az erdei játszóterek (pl. a XV. kerületi páskomligeti kiserdőben) szinte egész nap árnyasak, teljesen másfajta ingerekkel szolgálnak a gyereknek, madárcsicsergés, mókusnézés, száraz ágak ropogtatása kísérheti a mozgásos kalandokat
• játszótér helyett menjünk néha strandra, egy két órás jegy egészen olcsó, nem kell és nem is szabad ennél többet egy kisgyerekkel vizezni és napozni, de ennyi pont sokat tud adni
• könyvtár, gyerekkönyvtár: ha van légkondicionáló, akkor ezek a terek is ideálisak egy totyogóval, vannak játékok, lehet jönni-menni, pakolászni (persze a könyvrendezést hagyjuk inkább a könyvtárosokra😊), és még a könyvet is együtt tudjuk kiválasztani, egészen más kapcsolatunk lesz így az olvasottakkal, hallottakkal, hogy előtte belelapoztunk, megszaglásztuk, és tudjuk, vigyázni kell rá
• adódna, hogy abban a szűk pár órában délelőtt, amikor kint lehet lenni, elintézzük a piacozást, patikát és egyéb teendőinket, csak hogy akkor a gyerekünket babakocsiba kell tennünk, aki ettől egyre frusztráltabb lesz, nem fárad el eléggé a délutáni alváshoz, és mi sem tudjuk jól érezni magunkat vele; strukturáljuk át mi is a napirendünket, próbáljuk az ebédet kifőzdéből beszerezni vagy irtó egyszerűre venni, és igenis ebben a pár órában a gyerek ésszerűen szervezett szenzoros-mozgásos élményeire helyezni a hangsúlyt, meg fogja hálálni nekünk, sokkal könnyebb lesz a délután, ha a nap elején kellő lendületet kap, mi pedig este menjünk el bevásárolni, ha az édesapa hazaért, egyben kiváló saját időt is tölthetünk egy hűtött drogériában
• a bevásárlóközpontokban is meglepően sok olyan mozgásos tér adódik, ami egy totyogó számára izgalmas lehet, és még mi is elintézhetjük pár ügyünket (pl. a Sugár játszóházának már van baba részlege is) ; és ne felejtsük el, hogy kisállatkereskedés is szokott lenni, ami felér egy mini állatkert élménnyel

Hűtsük le a kedélyeket!

Amikor a mozgalmas és igen fárasztó délelőtt után, naptejtől és kosztól összeragadtan hazaérünk, először is fordítsunk időt a hűtésre, mind a magunk lezuhanyzása, mind pedig a másfél évesünk lehűtése fontos feladat. Ráadásul egy kisgyerek sokszor nem is érzi, hogy melege van, inkább a viselkedéséből következtethetünk, hogy egyre kevésbé bírja már a hőmérsékletet. A délután menedzseléséhez, a délelőtti megpróbáltatások levezetéséhez és hogy még bírjuk mindketten a nap hátralévő részét, hűljünk le egy hideg zuhannyal.

És miket tehetünk még otthon, ha mégsem megyünk sehová, amivel kicsit komfortosabban viselhetjük a hőséget?

• a tízóraira kínált gyümölcsöket tegyük egy tál hideg vízbe, amit a gyerekünk kézzel vagy tésztaszűrővel tud kicsipegetni, sokkal több folyadék jut a szervezetébe, nagyon jól fog szórakozni és még meztelenkedhet is közben, így nekünk se kell utána annyit mosni
• gondozzuk a totyogónkkal a növényeinket, virágainkat, és nem csak azért, mert nem lehet elég korán megtanítani a gyerekeinknek hogy a fák és növények nélkül nincs élet, hanem azért is, mert észrevétlenül tudjuk közben hűteni magunkat és őt is; a szobanövényeinket tegyük egy tál vízbe, amit a gyerekünk a kis locsolókannájával öntözgethet, vagy a növényeket a gyerekkel együtt a kádba tehetjük (legyen alattuk csúszásgátló!) és együtt lezuhanyozhatjuk őket
• együnk sok dinnyét, nagyon sok folyadékot jelent és finom, persze mag nélkül
• hűtsünk be sok jégkockát, vegyük elő a mélyhűtőből a zöldborsót, tegyük egy tálba és engedjük meg, hogy a gyerekünk rakosgassa, pakolássza
• hűtsünk be egy nagy adag vizet, amit bebugyolálunk a gyerekünk kedvenc rongyikájába, és viheti is magával a lakásban, ami a cipekedés mellett egy folyamatos hűtést is jelent számára
• ha otthon szeretnénk berendezni egy kisebb mozgásos pályát, most már több bababoltból is kölcsönözhetünk eszközöket, viszonylag reális áron, nem érdemes megvásárolni, de pár hétre kölcsönözni igen (pl. háromszög mászóka, varázspalló)

Kellemes és hűs(ebb) nyári napokat kívánunk, és kellő türelmet az életmód átalakításához és az új életformához való alkalmazkodáshoz!

Az ötleteket lejegyezte: Udvarnoky Zsófi