A Mentorállás Alapítvány egyedülálló módon támogatja Magyarországon a hozzájuk forduló fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű felnőtteket. A klienseit komplex módon segíti eljuttatni a munkába állásig, fejlesztéseken, közösségi programokon, családjaikkal való aktív kapcsolattartáson és a társadalom érzékenyítésén keresztül. Erről a folyamatról beszélgettünk az Alapítvány korábbi szakmai vezetőjével, Szűcs Dóra pszichológussal.

Nagyon tetszik az Alapítvány neve, és hogy benne van a mentorálás és a mentorállás kifejezések is. Mi mindent jelent ez a sokszínű elnevezés?

Fogyatékosság élő és megváltozott munkaképességű felnőttek munkaerőpiaci reintegrációjával foglalkozunk. Ez azt jelenti, hogy nem csak fogyatékossággal élők, hanem egészségügyi problémákkal küzdő felnőttek is fordulhatnak hozzánk, mint például daganatos betegségből felépülő fiatal felnőttek.

Az álláskeresők egy első interjú után csatlakoznak a programunkhoz, amit spanyol mintára hoztunk létre. Akiknél azt tapasztaljuk, hogy a kiközvetítés előtt szükség lesz fejlesztésre is, velük több mint négyezer kérdésből álló kérdőívet töltünk ki, a MIRED nevű szoftver segítségével. Ez egy alapos, több területet feltérképező felmérés. A fejlesztés egy meghatározott intervenciós terv szerint alakul, és háromhavonta ellenőrizzük, hogy a kliensünk hogy halad a kitűzött cél felé. Van, akinek egy-két év kell a felzárkóztatáshoz, és ezért mindent megteszünk.

Amikor eljutunk az álláskeresőinkkel oda, hogy személyre szabottan megtaláljuk számukra az ideális munkahelyet, akkor sem engedjük el a kezüket. Ameddig szükséges, követjük a beilleszkedését és a fejlődését az adott munkahelyen. Persze a célunk az, hogy mi egyre inkább a háttérből kövessük az ő boldogulását, hogy egyre önállóbb lehessen. 

Tudsz mondani egy példát arra, milyen típusú nehézségekben kell segítséget nyújtanotok az általatok támogatott munkavállalóknak már a terepen?

Van egy autista fiú, aki programozó informatikus, hadi technológiával foglalkozó cégnél segítettük az elhelyezkedését. Ez egy kis- és középvállalkozás, ahol nincs visszajelzés a munkáról, csak akkor szólnak, ha valamin változtatni kell. A kliensünknek nagyon hiányzott a munkájára való reflektálás. Attól tartott, hogy ki fogják rúgni, mert biztos valamit nem csinál jól. A szociális mentorral együtt kimentünk a céghez, és átbeszéltük ezt a kérdést a cégvezetővel, elmagyaráztuk, miért van szüksége ennek a fiatalnak a rendszeres visszajelzésre. Azóta erre figyelnek, a fiatal munkavállalónk is jól érzi ott magát, és az is kiderült, hogy nagyon is meg vannak elégedve a munkájával.

Milyen életkorú felnőttek fordulnak hozzátok?

A legfiatalabb álláskeresőnk 18 éves, az átlag 25-35 éves korú, de van 50 éves kliensünk is. Az új rendelkezéseknek köszönhetően egészen 26 éves korig járhatnak iskolába a fogyatékossággal élők, és aki teheti, ki is használja ezt a lehetőséget, hogy minél több végzettsége legyen. Ezután pedig felkeres minket, hogy segítsünk neki munkát találni.

A MIRED kérdőív abban is segíti a munkánkat, hogy alaposan feltérképezhessük, hogy a hozzánk fordulóknak milyen típusú fejlesztésre van szüksége ahhoz, hogy önálló életet tudjon élni. Kezdve onnan, hogy ismeri-e a fésűt és rendeltetésszerűen használja-e, egészen odáig, hogy bizonyos cselekvéseket önindította módon végez el, vagy szüksége van arra, hogy ebben valaki megadja számára a kezdő motivációt.

A szociális mentorunk a lehető legtöbb területen támogatja abban a klienst, hogy az általa vágyott munkát idővel el is tudja végezni. Ahhoz, hogy önállóan tudja megszervezni a munkába jutását a munkavállalónk, bizony sok területen kell támogatnunk őket. Például van, akinek az önálló közlekedést úgy tanítja meg a mentorunk, hogy árnyékként megy a fogyatékossággal élővel, először mellette, aztán egyre távolodik, elkíséri buszozni, de aztán már a busz végéből követi a kliens utazását. A szociális mentor rengeteg területen segíti, kíséri a mentoráltját és a családját.

Úgy tudom, hogy a Mentorállás ugyanolyan inkluzív szemlélettel van jelen a piacon, mint a Csodavárak. Ez mit jelent a gyakorlatban?

Rengeteg szolgáltatást lehet nálunk igénybe venni, az egészen sokszínű felnőtteknek szóló fejlesztésektől kezdve, a pilátesz edzésekig minden megtalálható a Mentorházban. Bárki, aki betér hozzánk, igénybe tudja venni ezeket a szolgáltatásokat. Együtt jógázunk, piláteszezünk a fogyatékossággal élő vagy egészségkárosodott felnőttekkel. Közösségi programokat is szoktunk szervezni, a héten bowlingozni voltunk együtt. Olyan jó, amikor példásul egy látássérült kliensünk segített abban az autizmussal élő kliensünknek, ő hogyan szokta leküzdeni az utazástól való félelmét. Azt mondta, ő olyankor telefonál valakivel, aki közel áll hozzá, és ettől megnyugszik. Ezt pedig spontán, valamelyik közösségi programunkon beszélték meg egymással. Szóval a fejlesztések egészen tágan értelmezve jelennek meg a programunkon, és a sokféle közösségi program is segít a fejlődésben és az adaptív, önálló életvitel megvalósításában.

Hogyan jutnak el hozzátok a leendő munkavállalók?

A háziorvosokkal, kórházakkal, a különféle fogyatékossággal élőket támogató alapítványokkal, rehabilitációs osztályokkal, iskolákkal nagyon jó kapcsolatot ápolunk. A közösségi médiában is jelen vagyunk, illetve konferenciákat, workshopokat is tartunk. Nagyon fontos, hogy a kliensen kívül a legszűkebb környezetével, a szüleivel, testvéreivel is kapcsolatban vagyunk. Azaz rendszerszemléletben látjuk el a hozzánk forduló felnőtteket. Nélkülük mi sem tudnánk működni, a szakmai teamnek ők is részei. A szociális mentorunk kimegy a családhoz, felméri, hogy funkcionál a család, később pedig egyeztetjük, ki milyen változást, fejlődést lát a fiatalon. Ez egy partneri, folyamatosan összedolgozós kapcsolat a szülőkkel.

Hogyan képzeljük el, hogy a munkaerőpiaci szereplőkkel miként tudtok kapcsolatot építeni?

Már másodszorra rendezzük meg Budapesten és Nyíregyházán is a munkareggelit, ahova a cégek képviselőit, HR-es kollégáit elhívjuk. Egy adott téma mentén beszélgetünk, kapcsolatot építünk, ezt követően később is megkeressük őket. A cégeknél szoktunk belső mentor képzést tartani, sokan nem is tudnak róla, hogy ez milyen jó lehetőség. Azt jelenti, hogy a cégvezető kijelölhet egy kollégát arra a feladatra, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalójuknak legyen a mentora. Ehhez mi egy képzést adunk, hogy a kapcsolat jól alakuljon, és megértsék, milyen típusú segítségekre lehet szüksége egy megváltozott munkaképességű embernek.

Te milyen muníciót kapsz ettől a munkától?

Elképesztő élmény megélni, amikor a mentoráltjaink átélik azt, hogy a munkába állás és ezen keresztül a hasznosság érzését. Látni, ahogy egyre önállóbbak, egyre magabiztosabbak lesznek. Aztán nagyon sok kapcsolatot is köszönhetek ennek a munkának. Legutóbb, amikor a kolléganőmmel Szlovákiába mentünk egy tanulmányútra, elkísért minket az egyik Down-szindrómás fiatal barátunk. Mi már borzasztóan fáradtak voltunk, elég sokat vezettünk, de ő énekelt, és jó kedvre derített minket. Megbeszéltük, hogy ha legközelebb megint hosszú útra megyünk, mindenképp jöjjön velünk, mert közben olyan jókat beszélgetünk, nevetgélünk. Ez az egész valahogy rendkívül természetesen épül és ezt nagyon jó megélni.

Udvarnoky Zsófi