Siba Mónika gyógypedagógus-logopédus, TSMT terapeuta, szülő-csecsemő konzulens kollégánkkal beszélgettünk a Koraszülöttek Világnapja alkalmából.

Beszélgetésünkben kitértünk arra, hogy jelenleg milyen ellátási lehetőségek vannak a Koraiban a koraszülött gyermekek és a családjaik számára, és azon is gondolkoztunk, milyen másfajta bevonódással jár az ezen a területen dolgozó szakemberek munkája.

Nagyon sokféle szaktudással vagy jelen a Koraiban. Mióta dolgozol itt?

Ha jól számolom, tizenkét éve vagyok a Koraiban, először TSMT terapeutaként kezdtem, és mozgáscsoportokban voltam benne. Illetve Tamás Márti zeneterapeutával tartottuk a Bölcsődal nevű csoportot, ami a koraszülött programban lévő gyerekeknek és szüleiknek szólt.

Először tanítói-óvónői diplomát szereztem Kecskeméten, ahol már egy fakultáció keretében megismerkedtem a gyógypedagógiával. Elvégeztem a HRG és a TSMT terápiákat, később dolgoztam is az Alapítványnál (BHRG Alapítvány – szerk.), valamint egy speciális igényű gyerekek iskolájában tanítottam. A gyerekeim születése mellett elvégeztem a Bárczin (ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar – szerk.) először az oligofrén és tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányokat, és később lettem logopédus. Sosem foglalkoztam tipikusan fejlődő gyerekekkel.

A Koraiban aztán bekapcsolódtam a logopédiai vizsgálatokba, majd elvégeztem a szülő-csecsemő konzultációt, párhuzamosan az evéssel kapcsolatos ellátás kidolgozásában is részt vettem. Ma pedig az ellátáson kívül az evésfókuszú gyógypedagógiai terápia oktatásában is nagyobb részt vállalok.

A legtöbb gyerek a Koraszülött Prevenciós Programból kerül hozzám, illetve sokféle evésproblémával is foglalkozom, és kisebb számban logopédiai esetekkel.

Mindezek mellett dolgozol a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Koragyermekkori Evés-Alvászavar Ambulanciáján is.

Itt olyan 0-3 éves korú gyerekek ellátására szerződtünk, ahol a problémák fókuszában az evés és az alvás zavarai jelennek meg. Az itt dolgozó segítő szakembereken kívül az orvosok is szülő-csecsemő konzulensek, elsősorban a regulációs nehézségek támogatásában vagyunk jártasak. Azonban nagyon sokszor nálunk jelennek olyan evéssel kapcsolatos problémákkal, melyek hátterében egy átfogóbb fejlődési zavar áll.  Az evés egyébként egy lakmuszpapír is abból a szempontból, hogy ha bármilyen fejlődési területen vagy a szülő-gyerek kapcsolatban van valami nehézség, az az evés területén azonnal megjelenik.

Mit jelent az, hogy mérsékelt rizikójú koraszülött gyermekek kerülnek a Koraiban a Koraszülött Prevenciós Programba?

A Koraiban ezalatt azokat a gyerekeket értjük, akik a bekerülő vizsgálaton a születési korukhoz közelítenek minden fejlődési területen, vagy legalább a korrigált életkorukat elérik, ők vehetnek részt a prevenciós programunkban. Ha egyik kritériumnak sem felelnek meg, akkor a korai intervenciós ellátásba kerülnek, azaz intenzívebb és beavatkozást igénylő terápiás ellátásban részesülnek. 

A program keretében gyógypedagógiai kísérés, nyomon követés és tanácsadás történik, vagyis igen átfogó és komplex témákat foglal magában. Az evéssel, alvással kapcsolatos kérdések átgondolása, a gondozási és otthoni helyzetek alakítása azzal a céllal, hogy miként tudja a szülő a legoptimálisabban támogatni a gyereke spontán fejlődését mind beletartozik a prevenciós ellátás körébe. Vagyis ez nem egy klasszikus gyógypedagógiai fejlesztés, abban az értelemben, hogy még nagyobb hangsúly van a szülővel való folyamatos konzultáción, ami egyébként a találkozásoknak a része. Ez a kísérés lehet kétheti, havi rendszerességű.

Mindeközben a gyógypedagógusnak az is a feladata, hogy nyomon kövesse a csecsemő fejlődését, és ha szükséges, akkor javaslatot fogalmazzon meg intenzívebb fejlesztés irányában. A programnak része az is, hogy a gyermek korrigált egyéves és kétéves korában is kontrollvizsgálatokat végzünk.

Milyen típusú pszichés támogatást tud nyújtani az Intézmény a koraszülött kisbabák szüleinek?

A Koraiban többféle munkacsoport dolgozik együtt, én a koraszülöttekkel foglalkozó szakemberek munkaközösségét vezetem. Intézményünkben perinatális szaktanácsadó, pszichológus, családterapeuta és szülő-csecsemő konzulens segítsége is igénybe vehető. Szükség is van ezekre a szülőket támogató szolgáltatásokra, ugyanis az aggodalom többféle színben és sokszor erősen megszilárdulva veszi körül a korábban érkezett gyerekek családját.

Fontos, hogy a családi rendszer is meg legyen tartva, különösen akkor, ha az első életév sokszor a mérésekről, a táblázatoknak való megfelelésekről és az életféltésről szól.

Úgy tudom, hogy mostanában a koraszülött gyerekek közül több az ikerpár. Mi a tapasztalatod, ez a tendencia a Koraiban is megjelenik?

Határozottan igen, most összesen huszonkilenc gyerek van a Kora programban, és közülük kilenc ikerpár. Pontosabban közöttük vannak, akiknél az ikerpár egyik tagja heti rendszerességű komplex gyógypedagógiai fejlesztésben és mozgásfejlesztésben részesül, és a másikuk a prevenciós programban vesz részt.

Fontos látni, hogy ami a méhen belül történt, az mindkettejüket érintette, és ezért az ikrekre ilyen szempontból is kiemelt figyelemmel kell lennünk. Hozzám jár olyan ikerpár, ahol az egyikük fejlődését kell erőteljesebben támogatnunk, mégis mindkét kisbabát el szoktam hívni, hogy együtt lássam őket. Sőt, evéssel, alvással kapcsolatos kérdésekben jó, ha mindkét gyerek igényét követve adunk tanácsot, illetve gondoljuk át közösen mindkét gyerek szempontját.

Úgy érzem, hogy teljesen másfajta bevonódással jár szakemberként a koraszülött gyerekek kísérése.

Éppen most fogják kontrollálni a hozzám járó ikerpárt, és bevallom, én is izgulok. Bennünk is bennünk van, hogy folyamatosan gondolkozunk a mozgó rizikóról. Mégiscsak egy mérsékelt rizikójú koraszülött is koraszülött, és akkor is lehet speciális útja a fejlődésüknek. Sokszor a kétéves kori kontrollokon derül ki, hogy a fejlődés mégis más irányt vett, és olyan utat jár be, ami egyéves kor körül még nem látszott. Azaz egy aktuális állapotról tudjuk azt mondani, hogy az megfelelő, nem ad okot az aggodalomra, de azt nem mondhatjuk, hogy ez az óvodába, iskolába lépéskor is ugyanígy lesz.

Mit lehet tanácsolni azoknak a szülőknek, akiknek a volt koraszülött gyermeke a mai ellátási rendszer kaotikusságában 3 és 5 éves kor között van?

Felkészíteni lehet őket az óvodai létre, hogy ez egy nagy változás az egész család szempontjából, különösen akkor, ha az a kisgyerek nem járt bölcsődébe. Nagy valószínűséggel felerősödnek azok a tünetek, amelyek korábban egy-egy fejlődési területen megjelentek, és lehet látni ebben egy kis visszaesést. Önmagában a közösségbe szokással járó feszültségek ezt magyarázzák, de ha ez nem változik fél év után sem, és ugyanott tartanak, mint a beszoktatás elején, akkor mindenképpen keressenek segítséget.

Általában egyébként a Kora Programba járó gyerekek ellátása kétéves korukra véget ér, bár sok esetben valamilyen csoportot javaslunk még a kétéves kori kontrollon és a nyomon követésük, illetve a közösségbe szoktatással kapcsolatos támogatásuk ilyen formán zajlik. Öt éves korukban pedig felhívjuk a volt kora programos gyerekek szüleit, és felajánlunk számukra egy részképességeket vizsgáló lehetőséget, a Sindelar vizsgálóeljárást.

Mit szeretsz a legjobban a különböző, de egymást kiegészítő szakterületeidben?

Nagyon szeretem a logopédiában a beszédindítást, amikor jönnek a szavak, és azt a közös élményt, hogy ez a tudás megszületett, ennek együtt vagyunk részesei. A Mese-móka csoport is a szívem csücske, igazi örömjáték a Koraiban, minden évben van valami vezérfonál, ami mentén szerveződik. Szeretem a koraszülött kisbabákat, és a velük kapcsolatos sokfelé ágazó közös gondolkodást a szülővel. Az is nagyon érdekel és feltölt, amilyen egy evés vizsgálat, a nyomozósdi, hogy számítasz valamire az előzetesen megkapott dokumentáció alapján, és aztán valami egészen mást tapasztalsz a vizsgálaton. Az a team munka pedig különösen értékes számomra, ami ebben is megmutatkozik.

Udvarnoky Zsófia

A címben szereplő idézet Lackfi János Aki korábban érkezett című verséből származik.