A Szekcióülések és Workshopok 2 eseményei párhuzamosan futnak, így egyszerre csak egy eseményen való részvétel lehetséges.

2A) MENÜ – EVÉSFÓKUSZÚ FEJLESZTÉS A BUDAPESTI KORAI FEJLESZTŐ KÖZPONTBAN – 15:30 – 17:00
Szekcióvezető: Stelczámer Ágnes, gyógypedagógus

ELŐÉTEL: A résztvevők a szekció/workshop első felében egy általunk készített film
segítségével betekintést nyerhetnek az evés fókuszú fejlesztés kialakulásának
mérföldköveibe. A témával foglalkozó szakemberek sokszínűségével, a táplálkozással
kapcsolatos felmerülő újabb és újabb kérdésekkel, az eddigi szakmai megjelenéseinkkel és a
munkacsoportunk működésével.

FŐÉTEL: A program második felében egy piknik keretében szerezhetnek tapasztalatot a
résztvevők az étkezés ilyen formájáról. Ennek során az ételekkel való játékos kapcsolódásról,
a fejlesztési helyzetekben megjelenő problémaspecifikus nehézségekről nyerhetnek
sajátélményeket. Az átélt tapasztalatokról és a felmerülő kérdésekről étkezés közben
eszmecserét folytatunk.

DESSZERT: MENÜ munkaközösség tavalyi tanév munkájának bemutatása, idei év terveinek
ismertetése.

Az 2B) szekció sajnos MEGTELT!!!!

2B) DIAGNOSZTIKAI ÚTVESZTŐ – 15:30 – 17:00
Szekcióvezető: Keisz Kinga és Szabó Mariann, gyógypedagógusok

Témánk felvezetése után Interaktív játékra invitáljuk a résztvevőket, melynek során kiderül(het)
számukra hogy a szülők milyen hosszú és bonyolult úton mennek végig mire a gyermekük
diagnózishoz jut. Ezt az utat könnyítheti és rövidítheti meg a team munka, amiben több szakember
együtt, mindenki a sajàt szemszögéből veti össze a csecsemőről, kisgyermekről alkotott képét. A
Koraiban zajló team munka egyediségét, fontosságát szeretnénk bemutatni a workshopon
résztvevőknek saját élmény megközelítésből.

2C) FEJLŐDÉSMENTETÜKBEN JELENTŐSEN AKADÁLYOZOTT (SÚLYOSAN ÉS HALMOZOTTAN SÉRÜLT) GYERMEKEK KOMPLEX ELLÁTÁSA – 15:30 – 17:00
Szekcióvezetők: Galgóczy Anna és Tóth Ágnes és Vígh Zsuzsa gyógypedagógusok

A workshopon szituációs játékokon keresztül kerül megtapasztalásra a jelentősen akadályozott
mozgás, kommunikáció és önellátás, valamint a módosult érzékelés-észlelés. Az alkalmon a megélt
tapasztalatok, érzések feldolgozása, rendszerezése és értelmezése, a közös élmény- és
tudásmegosztás kerül fókuszba. A beszélgetésben többek között szerepet kap a szülő, a gyermek és a
szakember belső megéléseinek feltérképezése, valamint az ezzel kapcsolatos szakmai kihívások
azonosítása. A találkozás tehát sajátélmény alapú közös gondolkodás a fejlődésmenetükben
jelentősen akadályozott (súlyosan és halmozottan sérült) gyermekek komplex ellátásáról.