Talán most, hogy nyárra színek, illatok és ízek kavalkádja vesz körül bennünket a piacon és az élelmiszerboltokban, szívesebben kísérletezünk a főzéssel. Az is lehet, hogy van, aki most kezdi a kisbabájával a hozzátáplálás időszakát, pont úgy, mint jó néhány évvel ezelőtt Szabó-Ballók Amarilla is, amikor kisfiát bevezette az étkezés örömeibe.

A Baba-mama együtt eszik oldal szerzőjét kérdeztük a családi főzés és étkezés praktikáiról, no és persze sok-sok ínycsiklandó ételről. Vigyázat, az interjú étvágygerjesztő hatással bír! 

Több mint 17 ezer követőd van az Instagramon, és már két szakácskönyved is megjelent. Hogyan indult mindez?

Nem gondoltam, hogy idáig fog vezetni az út, mert alapvetően számomra a főzés és a fotózás egy kikapcsolódási forma volt, amíg a gyerekek aludtak. Nagyon szeretek enni, és vágytam a kreativitásra az itthoni életben is.  Hajtott a kíváncsiság, hogy milyen lehet ételt fotózni, illetve milyen lenne, ha a nagymamámtól tanult ételeket kicsit átvariálnám. A másik erő, ami ebbe az irányba vitt, hogy a kisfiammal szerettem volna örömmel megélni a hozzátáplálás időszakát. Sokan riogattak, hogy ez szörnyű időszak, annyifelé kell főzni, táblázatot követni. Szeretek tervezni, fontos volt, hogy előre kitaláljam, milyen ízekkel szeretném, ha megismerkedne a gyerekem, de eldöntöttem, hogy ez legyen élmény és ne nyűg.

Aztán a barátaim bátorítására osztottam meg az online térben a tapasztalataimat. Először is mindig írok heti menütervet, aszerint vásárolok, ez nagyon sokat segít. Amikor elkezdtük a hozzátáplálást, kigondoltam, milyen alapanyagot szeretnék sorra venni, és mi is a férjemmel ezeket az ételeket ettük, azzal a különbséggel, hogy a kisfiamnak úgy készítettem el, ahogy számára akkor a legmegfelelőbb volt, pl. csirkét kevés olajon, fűszer nélkül készítettem el, ezt külön vettem, és a maradék csirkét magunknak pedig picit átalakítva tovább főztem, fűszereztem. Vagyis, a recepteknek elég a menetén változtatni, de nem kell különböző ételeket főzni a család összes tagjának, ehetjük szinte ugyanazt. Közben dokumentáltam és fotóztam az elkészült ételeket, kitaláltam milyen háttérrel, milyen esztétikai környezetben jelenítsem meg, mindezt kikapcsolódásképpen. Szóval így indult.

És hogy fogadták ezt a gyerekeid?
Nyilván mindehhez az is hozzátartozik, hogy közben figyelni kell a gyerek igényeit, mit fogad el, pürét vagy a darabosat. illetve hogyan reagál egy-egy ízre.  A kisfiam szerette a pürét, aztán később a darabosat is, a kislányom kiköpte, szóval neki a darabos ételt adtam egyből, és később ő is megszerette a hígabb állagú ételeket is. Fontos számomra, hogy a család együtt egyen, hogy legyen ez is egy családi esemény. Látják ők is, ahogyan mi eszünk, nekünk is jó látni, hogy ők miként fogyasztják el az ételt. Nekem a főzés, az étkezés egyfajta szeretetnyelv, a szeretetemet és a gondoskodásomat tudom átadni nekik. Főzök a gyerekeimnek és a férjemnek azt, amit szeretnek, de magamnak is, mert ebbe a gondoskodásba én is beletartozom. Ezeknek nem kell bonyolult ételeknek lenniük, a legegyszerűbb főzeléket is el lehet készíteni finoman.

Mindig is ilyen kiemelt helyen szerepelt az életedben a főzés?

Igazából nagyon sokáig nem főztem, és nem is tudtam elképzelni, hogy mit lehet ezen szeretni. Amikor a férjemmel összeköltöztünk, akkor jöttem bele igazán a főzésbe, mert rá kellett jönnöm, hogy nincs itt az anyukám és mamám, akik nagyon finomakat főztek. Eleinte sokat telefonáltam nekik, kísérletezgettem, illetve megkérdeztem, hogy is kellene megcsinálni ezt vagy azt. Aztán egyszer elhatároztam, hogy lemegyek a piacra, bevásárolok, és a magam kreativitására hagyatkozom, és így is sikerült. Nem pont olyan lett, mint a nagymamám főztje, de rájöttem, hogy én is hozhatok létre saját és jó ízvilágokat.

A mamámban valami ősi erő munkálhatott, úgy főzött, és annyira természetes volt, ahogyan belevont engem ennek minden folyamatába. Kislányként ott álltam mellette a konyhában, tésztát gyúrtunk, süteményt sütöttünk, pogácsát szaggattunk, lebbencslevest készítettünk, és anyukámmal is ugyanígy. Most pedig én is együtt főzök a gyerekeimmel, vagy segítenek egy-egy munkafázisban, vagy kóstolnak, ami szintén nagy segítség és öröm. Tapasztalnak, élményt gyűjtenek és együtt vagyunk. Persze, utána rengeteget takarítok, de megéri.

Te mit gondolsz arról, hogy miért kiemelten fontos, hogy a család, ha lehet, együtt étkezzen?

Ez egy lehetőség arra, hogy kapcsolódjunk egymáshoz, elmeséljük, kinek milyen volt a napja. A reggelik és a vacsorák általában közösek, ritka, hogy ez elmarad, és azért is nagyon hasznos, mert meg tudjuk beszélni, mi lesz aznap, kire milyen program, feladat vár. Én erre a tevékenységre is minőségi időként tekintek, jót eszünk együtt és beszélgetünk. A gyerekek látják egymást is enni, van minta, így a kislányom nagyon hamar megtanult evőeszközzel enni és pohárból inni. Azért is hasznos az együtt étkezés, mert kicsit lelassíthatjuk az időt, végre nem kell rohanni, van idő egymást meghallgatni. No ez pótolhatatlan.

Van olyan elv, amit a főzésben követsz vagy preferálsz?

Arra törekszem, hogy szezonális alapanyagokat fogyasszunk és változatosan étkezzünk. Szeretem a helyi termelőktől beszerezni, amit lehet, heti egyszer a gyerekekkel együtt piacra járunk. Ugyanakkor ez sok tervezést és időt igényel, pláne, hogy alapvetően nem szeretek bevásárolni. De akkor sem jövök zavarba, ha valamelyik élelmiszer áruházban kell beszerezni az alapanyagokat, hiszen most már sok jó minőségű alapanyag található ott is. Az viszont biztos, hogy a piacon megállni és az árusokkal beszélgetni, pláne, hogy köztük sokan már ismerősök, az azért nagyon jó érzés.

Mit tennél most egy képzeletbeli, üres tányérra?

Egy ebédmenüt fogok mondani, bár vacsorára is kiváló lehet. Imádom a spárgát, most spárgát eszünk spárgával, de hát most lehet enni, ki kell használni. Erre a tányérra pedig sült spárgát persze baconnel körbetekerve, fogasfilével, no és a kedvencemmel, tönköllyel enném. Mindehhez valami egyszerű zöldsalátát is összedobnék, paradicsom, madársaláta, zöldsaláta, mézes-citromos öntettel. Ezt a fogást a gyerekek is szeretik, szóval mindannyiunk tányérjára rákerülhetne.

Jó étvágyat kívánunk!

Udvarnoky Zsófi

A képek a https://babamamaegyutteszik.hu/ oldalról származnak.