Skip to content

OFTEX képzések

A képzés célja

1. modul

Tények, tévhitek, régi és új kihívások – Az autizmus spektrum zavarok korai felismerésének elméleti és a gyakorlati szempontja

” Hogy milyen szavak jutnak eszembe az autizmusról? Csak egyet lehet vagy többet is? Az első mindenképpen a frusztráció, aztán a tehetetlenség, stressz, düh….. Düh, az enyém, mert csapkodni, törni-zúzni lett volna kedvem, hogy kétéves kora óta rinyálok, mondom, hogy valami nem stimmel, és senki nem hallotta meg eddig. ….Egyrészt nagyon későn jött a diagnózis. Értetlenek, tehetetlenek voltunk. Ő meg emiatt rengetegszer ütközött falakba. Nem értettük, mit akar, nem értette, mit akarunk. Képzelje el, ez milyen stresszt jelentett neki.” (az autizmusmesék blog szerzője)

Mit tehetünk, mit kell tennünk annak érdekében, hogy az autizmussal élő emberek a lehető legkorábban, kisgyermekkoruktól kezdve segítséget kapjanak önmaguk megismeréséhez, a világban való boldoguláshoz, környezetük pedig útmutatót ahhoz, hogy hogyan nyújthat segítséget és alkalmazkodással, hogy segítheti elő a kölcsönös megértést és illeszkedést.   

A korai intervencióhoz való hozzáférés egyik alapfeltétele a korai felismerés. A képzésen a 1,5-6 éves korosztály kerül fókuszba. Célunk, hogy a résztvevők meglévő tudásukat elmélyítve, magabiztosan ismerjék fel és kommunikálják az autizmus korai jeleit és még hatékonyabban tudják segíteni a szülőket a korai ellátórendszerben. Munkánk nem ér véget a diagnózis megfogalmazásával, feladatunk segíteni a szülőket az intervenciós lehetőségek közötti tájékozódásban, hiszen a gyermeknek és a családnak a kézzelfogható segítséget a kísérő támogatás adhatja. Mindezek mellett nem titkolt célunk az érintett szakmák közötti együttműködés élénkítése. 

A képzés témájában további elmélyülési lehetőséget kínálnak a “Mit látunk a nagyító alatt? Az autizmus megjelenése és a gyermek megfigyelése a korai életkorban” és az “Együttműködés a szülőkkel az autizmus spektrum zavar korai felismerésében (Kérdezz úgy, hogy elmondhassa, mondd el úgy, hogy befogadja)” egy napos képzéseink.”

Oftex képzés

2/a modul

Mit látunk a nagyító alatt? Az autizmus megjelenése és a gyermek megfigyelése a korai életkorban

Az autizmus korai felismerésének jelenleg az egyetlen eszköze a gyermekek sokszínű viselkedésének megfigyelése, ugyanakkor a diagnózis felállítása messze túlmutat egy tünetlista ellenőrzésén. A válasz sokkal inkább abban rejlik, hogy tudjuk-e, hogy mit kell észrevennünk és azt hogyan értelmezzük.

A képzés során kitérünk a megfigyelést legjobban támogató helyzetekre, a megfigyelés fókuszaira, a finom árnyalatok jelentőségére, a látott viselkedés értelmezésére és differenciáldiagnosztikai szempontokra. A képzés során összefoglaló előadások mellett a hangsúlyt videóelemzésekre, saját tapasztalatok megvitatására helyezzük, időt hagyva kis és nagycsoportos diszkusszióra.
A képzésre való jelentkezés feltétele a Tények, tévhitek, régi és új kihívások – Az autizmus spektrum zavarok korai felismerésének elméleti és a gyakorlati szempontjai című képzés teljesítése.

2/b modul

Együttműködés a szülőkkel az autizmus spektrum zavar korai felismerésében (Kérdezz úgy, hogy elmondhassa, mondd el úgy, hogy befogadja)

Gyermekekkel foglalkozó szakemberként tudjuk és tapasztaljuk, hogy a szülőkkel folytatott munka kulcsfontosságú. A kisgyermekük autizmus diagnózisával szembesülő szülők helyzete különösen érzékeny, empatikus hozzáállást és alapos szakmai felkészültséget kíván. Feladatunk az autizmus korai diagnosztikája során sokrétű, hiszen egyszerre vesszük fel a részletes autizmus specifikus anamnézist, figyeljük a szülő és a kisgyermek kapcsolatát, támogatjuk a szülőket az eltérő fejlődésmenet elfogadásában és segítjük a családot az új élethelyzethez való alkalmazkodásban. A képzés során kitérünk a hatékony kérdezés és információátadás technikáira, a szűrőeljárások szerepére, a vizsgálati vélemény és az írott segédanyagok összeállításának szempontjaira, és gondolkodunk arról is, hogyan segíthetjük a családokat az autizmus diagnózis feldolgozásának útján, milyen gyakorlati tanácsokat adhatunk, vizsgálóként meddig tart a kompetenciánk.

A képzés során az elméleti alapok megerősítése mellett a hangsúlyt a korai diagnosztikában szerzett gyakorlati tapasztalatokra és a közös gondolkodásra, műhelymunkára helyezzük. A képzésre való jelentkezés feltétele a Tények, tévhitek, régi és új kihívások – Az autizmus spektrum zavarok korai felismerésének elméleti és a gyakorlati szempontjai című képzés teljesítése.

A képzésen való részvételhez előírt feltételek

Csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermek- és ifjúságpszichiátria, gyermekneurológia, iskolaegészségt., ifjúságvéd, klinikai szakpszichológus,  neurológia,  neuropszichológiai szakpszichológia, orvosi rehabilitáció (csecsemő és gyermekgyógyászat),  orvosi rehabilitáció a pszichiátria területén,  pszichiátria, rezidensek és szakorvos jelölt végzettség.

A megszerezhető képesítés

CME pontot lehet szerezni.

  1. Az 1. modul akkreditált pontértéke: 32 pont
  2. A 2/a. modul akkreditált pontértéke: 16 pont
  3. A 2/b. modul akkreditált pontértéke: 16 pont
Oftex képzés

Összefoglaló Információk a képzésről

Célcsoport: gyermek-és ifjúságpszichiátria, gyermekneurológia, csecsemő- és gyermekgyógyászat, klinikai szakpszichológia, neuropszichológia

Létszám: min. 12 – max. 25 fő

Forma: Egymásra épülő modulok: első (elméleti) modul önálló képzésként is megállja a helyét, a ráépülő modulok pedig műhelymunka formájában mélyítik el a megszerzett készségeket. Felmerült, hogy a résztvevők megoszlásának függvényében a ráépülő képzések már szakmák szerinti bontásban történjenek. Felmerült, hogy hosszabb távú szakmai együttműködés, konzultációk is kövessék a képzést.

Időbeosztás:
1. modul: 2 nap (10+6 óra)

  • 2/A modul: 1 nap (8 óra)
  • 2/B modul: 1 nap (8 óra)

 

A továbbképzés teljesítésének formai és tartalmi követelményei

1. modul

  • Kinek a dolga? Az autizmus diagnosztikai folyamatának szereplői, feladatai, az együttműködés területei, jelentősége.
  • A képzés résztvevői tapasztalatainak, motivációinak, kompetenciáinak feltérképezése, összehangolódás.
  • Az autizmus fogalmának és szemléleti kereteinek változása, tudásunk fejlődése, tapasztalataink változása.
  • Honnan jön a tudásunk, merre tartunk, mire támaszkodhatunk? Mi is a neurodiverzitás? Mi a MÁS?
  • Korszerű alapismeretek a diagnosztika szemszögéből.
  • Mi a kutatások célja? A klasszifikáció változása, oka és következményei. Változó fogalom, változó kritériumok, de a gyerekek nem változnak. Mi a spektrum? Van-e “széle”? Kategória vagy dimenzió? Van-e Asperger szindróma?
  • Útjelző vagy címke? A korai felismerés és a diagnózis korai megformálásának jelentősége, mit jelent a diagnózis? A késlekedés okai és következményei. Hazai helyzet, források, információk.
  • Szempontok az autizmusra utaló viselkedés korai felismeréséhez, a tipikus fejlődésmenet tükrében.
  • Mikor lehet egy “tipikus autista viselkedés” a normál fejlődésmenet része? Mikor mondjuk, hogy “minőségi” egy eltérés? A társas kommunikáció fejlődési mérföldkövei és gyakorlati jelentőségük. Szempontok a játéktevékenység megfigyeléséhez. Mit árul el a gyakorló-, a funkcionális és a szerepjáték a kisgyermek gondolkodásáról?
  • A korai felismerés szintjei, folyamata.
  • A szűrés, a vizsgálat és a specifikus kivizsgálás keretei. A rendelkezésünkre álló szűrő- és vizsgálómódszerek szerepe a diagnosztikai folyamatban. A családok útja az ellátórendszerben. A korai diagnosztikához (és a korai fejlesztéshez) való hozzáférés támogatása a realitás talaján, helyi lehetőségek.
  • Az eddig elhangzottak gyakorlati megvalósítása, avagy mit lehet tenni a rendelőben vagy az ambulancián rendelkezésre álló időben? Jó gyakorlatok gyűjtése, megbeszélése.
  • A megfigyelések rendszerezése.
  • Korai szűrőeszközök: az MCHAT és a QCHAT gyakorlatközpontú bemutatása. “A szülő is azt látja, amit én?” – Mit kérdezünk? Mit, mennyit és hogyan jelzünk vissza?
  • A leggyakoribb szülői aggodalmak és hiedelmek megválaszolása, nehéz kommunikációs helyzetek.
  • Mit és hogyan érdemes visszajelezni a szülőknek a korai életkorban? A folyamatdiagnosztika szerepe. Közös gondolkodás, jó gyakorlatok gyűjtése – hogy hiteles támpontot nyújthassunk a bizonytalan és akár bizalmatlan szülőknek.
  • Segítség vagy akadály?
  • Mivel jár egy családnak és a gyereknek, ha „csak” felmerül a diagnózis. Esetbemutatások, különböző utak bemutatása az első vizsgálattól a kontrollvizsgálatig. Érintve a három év alatti gyerekek intervenciós lehetőségeit és jelentőségét.
  • Mégis hogyan lehet egy kisdedet autizmus specifikusan fejleszteni? Mitől lesz a fejlesztés autizmus specifikus? Rövid bejátszások fejlesztő foglalkozásokról.
  • Tájékozódás az útvesztőben. A fejlesztő-gyógypedagógus szerepe(i)  a vizsgálat után
    Intervenciós beavatkozások és utak:
    •    Egyéni fejlesztések és kiegészítő terápiák.
    •    Az államilag finanszírozott ellátások, beavatkozások lehetőségei
    •    Óvodai intervenció
    •    Magánellátások
  • A képzés zárása, tesztvizsga

2/a. modul

  • A megjelenés spektruma az egyes életkori szakaszokban
  • Mit figyelünk? A látott viselkedés értelmezése, differenciáldiagnosztikai szempontok.
  • A viselkedés megfigyelésének lehetőségei
  • A mindennapi helyzetekben rejlő lehetőségek, gyakorlati ötletek a felhasznált eszközökhöz, tárgyakhoz, helyzetekhez
  • A felnőtt-gyermek interakcióban való részvétel szempontjai
  • Hogyan figyelünk? Mit tegyünk és ne tegyünk, ha megfigyelünk egy gyermeket?
  • Mit jelent a kísérés, rendelkezésre állás, „helyzetbe hozás”?
  • Viselkedés a nagyító alatt I.
  • 36 hónaposnál fiatalabb gyermekek viselkedésének a megfigyelése otthoni és vizsgálati helyzetek videofelvételei alapján. Kis és nagycsoportos elemzés, megvitatás
  • Viselkedés a nagyító alatt II.
  • 3-5 éves gyermekek viselkedésének a megfigyelése otthoni és vizsgálati helyzetek videofelvételei alapján. Kis és nagycsoportos elemzés, megvitatás
  • Képzés zárása, visszajelzések, tesztvizsga

2/b. modul

  • A hatékony információgyűjtés gyakorlata
  • Interjú- és kérdezéstechnika, empatikus visszajelzések, az adherencia fokozása
  • Tanulságos esetbemutatásokAz autizmust szűrő tesztek helye a korai felismerésben (MCHAT, QCHAT, SCQ, Rutter)
  • A hatékony információátadás elmélete és gyakorlata
  • Hogyan támogathatjuk az elhangzott információk feldolgozását az érzelmi síkon? Milyen tényszerű információkat kell feltétlenül átadnunk? Szempontok a szülők kompetenciáját növelő írott segédanyagok összeállításához.
  • Hogyan segíthetjük a családok útját a felismeréstől a fejlesztésig, meddig terjed a kompetenciánk?
  • A diagnózis ismertetése a gyakorlatban
  • Kommunikációs helyzetek elemzése, szülői visszajelzések tanulságai
  • Képzés zárása, visszajelzések, tesztvizsga

A továbbképzés teljesítésének formai és tartalmi követelményei

Képzés 80%-án való részvétel és írásbeli tesztvizsga az elhangzott információk alapján.

november 2024

2024szo23novEgész napOFTEX 2/a modul – Mit látunk a nagyító alatt? Az autizmus megjelenése és a gyermek megfigyelése a korai életkorban

2024szo30nov08:00szo16:00OFTEX 2/b modul – Együttműködés a szülőkkel az autizmus spektrum zavar korai felismerésében (Kérdezz úgy, hogy elmondhassa, mondd el úgy, hogy befogadja)

Képzés helyszíne

Budapesti Korai Fejlesztő Központ és EGYMI.
1115 Budapest, Bártfai utca 34/a

A képzés oktatói:

dr. Horváth Dóra( a képzés szakmai felelőse),dr. Németh Adrienn, dr. Boza Édua, Czeizel Barbara, Szabó Mariann

A képzési program óraszáma

1. modul: 2 nap (10+6 óra)
2/A modul: 1 nap (8 óra)
2/B modul: 1 nap (8 óra)

Tervezett időpontok

OFTEX 1. :2024. október 4-5.


Tervezett időpontok

OFTEX 2/a. :2024. november 23.

Tervezett időpontok

OFTEX 2/b. :2024. november 30.

Jelentkezési határidő

2/A modul: 2024. november 08.

Modulok képzési díjai

1. modul: Képzés díja: 36.000 Ft/fő
2. modul: Képzés díja: 18.000 Ft/fő
3. modul: Képzés díja: 18.000 Ft/fő