Skip to content

Szülő-, családtámogatás

A Budapesti Korai Fejlesztő Központ 30 éves fennállása kapcsán végzett kutatás eredményei megerősítettek minket abban, hogy a gyermekek ellátásán túl a szülők, családok sokszínű támogatására a meglévőnél is nagyobb hangsúlyt helyezzünk. A központot elhagyó családok visszatekintve nagy szükségét látták, s az idő távlatából szemlélve, mindenképpen igénybe vennék a szülőket lelki egészségükben, a kihívást jelentő helyzetekkel való megküzdésükben támogató, a családot kiegyensúlyozottabb működésében segítő lehetőségeket. Ezen szükségleteket szem előtt tartva és támogatva tovább bővítettük, és elérhetőbbé tettük családtámogató szolgáltatásainkat, melyek célja a szűkebb és tágabb család, azaz a szülők, testvérek és nagyszülők átfogó megsegítése. Ezen családtámogató szolgáltatások különböző fókusszal és tematikával, egyéni és csoportos formában valósulnak meg, minden esetben a családok egyéni igényeihez és szükségleteihez igazodva.

empty
Szülő-, családtámogatás

Miért hasznos a szülő, a gyermek és az egész család számára?

A Korai Fejlesztő Központot felkereső családok rengeteg kérdéssel, bizonytalansággal, aggodalommal érkeznek, és gyakran hosszú és nehéz a közösen megtett út. Ez idő alatt szeretnénk minél több segítséget, támogatást adni az egész családnak, hogy mikor szétválnak útjaink, felkészülten, megerősödve, egységként állhassák ki az élet viharos kihívásait. Alapelvünk a családközpontúság, hiszünk abban, hogy a család tagjai kölcsönösen hatnak egymásra mind az örömben, mind a nehézségekben.

A szülők mentális egészsége központi eleme az egész család jóllétének. Ahhoz, hogy szülőként a gyermekeket segíteni és támogatni tudjuk, szükség van a mentális egészség nyújtotta képességeinkre. A lelki erőforrásaira, emberi kapcsolataira megbízhatóan támaszkodni képes, a váratlan helyzetekhez rugalmasan alkalmazkodó, lelki-érzelmi működésében stabil szülő tudja leginkább megteremteni gyermeke számára is a fizikai és érzelmi jóllétet.

Akár eszünkbe juthat a légiutaskísérők bemutatója, mely szerint váratlan helyzet esetén előbb a saját oxigénmaszkunkat kell felhelyezni ahhoz, hogy utána segíteni tudjunk a gyermekeknek. Ezen a példán keresztül megérthetjük azt, hogy a gyermekünknek miért van szüksége arra, hogy mi szülőként jó fizikai és mentális állapotban legyünk.

A mentális egészségünk védelme alapvető fontosságú, hiszen ennek köszönhetően leszünk képesek:

  • megküzdeni a krízishelyzetekben
  • kezelni a stresszt, alkalmazkodni a változásokhoz
  • szembenézni veszteségeinkkel, feldolgozni azokat
  • felismerni, kifejezni és szabályozni érzelmeinket
  • kompetensnek, alkalmasnak érezni magunkat szerepeinkben, feladataink ellátásában
  • megtalálni az ideális egyensúlyi állapotot kapcsolatainkban
  • felismerni lehetőségeinket, erőforrásainkat
  • elérni a belső egyensúlyi állapotot

Nehéz és váratlan élethelyzetekben, krízis esetén, különösen elveszettnek, tehetetlennek érezhetjük magunkat, kilátástalannak tűnhet a jelen, a jövő, érthetetlennek a múlt, a történtek. Mindezek sokféle érzelmet válthatnak ki, mint a kétségbeesés, a düh, a bűntudat, az önhibáztatás, szomorúság vagy akár érzelemmentesség, ürességérzés, egészen a kimerülésig hajszolt, felpörgetett, készenléti állapotig. Ezek természetes reakciók egy nehéz helyzetre, melyekben azonban elakadhatunk, bennük ragadhatunk, közvetlen környezetünkkel, családunkkal együtt, így a kilábaláshoz, továbbhaladáshoz segítségre, támogatásra van szükségünk.

Mikor érdemes igénybe venni a támogató szolgáltatásokat?

Fontos tisztában lennünk azzal, hogy amikor nehézségek, krízisek terhelnek bennünket, szervezetünk, érzelmi-lelki rendszerünk egy ideig tűr, kitart, és talán észre sem vesszük, amikor túlterhelődik, kibillen egyensúlyából, és felhasználja erőforrásait, rejtett tartalékait. Sok esetben csupán a problémák jellegéből, milyenségéből következtethetünk, hogy mekkora ez a bizonyos „kilengés”, vagy nevezzük a mentális egyensúly felborulásának. Fontos, hogy felismerjük magunkon azokat a jeleket, amik lelkünk, érzelmi működésünk túlterhelődésének jelzői lehetnek.

Ha az alábbiak közül több ponton is magunkra ismerünk, érdemes fontolóra venni a segítségkérést:

  • saját szükségleteinket a háttérbe szorítjuk (pl. kihagyott étkezések)
  • úgy érezzük, hogy „robotpilóta” üzemmódban működünk
  • folyamatosan feszültek, ingerültek vagyunk
  • nehezen látjuk meg a pozitív dolgokat
  • gyakran vannak negatív, akár kínzó gondolataink
  • gyakran szorongunk
  • a stressz miatt állandóan készenléti állapotban vagyunk
  • folyamatosan fáradtságot, fáradékonyságot észlelünk
  • érzelmi kilengéseket, kezelhetetlen, nehéz érzéseket tapasztalunk
  • kapcsolatainkban negatív változást, terheltséget, zavart érzékelünk
  • azt gondoljuk, hogy senki más nem értheti meg a problémánkat

A segítségkérés a megküzdés egyik fontos eleme, szükséges eszköz, amikor saját erőforrásaink kimerülőben vannak. Segítséget kérni már önmagában pozitív, megerősítő hatással bír. Ha meg tudunk fogalmazni egy problémát vagy kommunikálni egy nehéz élethelyzetet máris közelebb kerültünk a megoldáshoz. Gyakran az a bizonyosság, hogy tudjuk kihez fordulhatunk nehézség esetén, már önmagában is oldja a feszültséget.

Milyen belső ellenállásokkal találkozhatunk, ha felmerül a segítségkérés gondolata?

Segítséget kérni nem könnyű. Mire eljutunk a döntés meghozataláig, számos félelmet és bizonytalanságot kell leküzdenünk. Ezek a negatív érzelmek fakadhatnak saját belső világunkból vagy a környezetünk felől észlelt elvárásokból, ami azonban közös bennük, hogy a velük való szembenézés fontos lépés a mentális egészségünk ápolásához.

Íme néhány olyan akadály, amelyekkel szülőként gyakran találkozhatunk, és érdemes foglalkoznunk:

  • bűntudatot érezhetünk, ha magunkkal kezdünk el foglalkozni a gyermek “helyett”
  • úgy gondoljuk, hogy szülőként ezt egyszerűen ki kell bírnunk
  • nincs időnk magunkkal foglalkozni
  • nem akarunk gyengének tűnni
  • úgy gondolhatjuk, hogy a saját problémáinkat nekünk kell megoldanunk
  • a magunk problémáját kisebbnek, semmiségnek tekintjük máséhoz képest
  • szégyelljük, hogy segítségre szorulunk
  • azt szeretnénk, ha valaki kérés nélkül nyújtana nekünk segítő kezet

Ha szülőként magunkkal foglalkozunk, gyakran érezhetjük azt, hogy a család és a gyermek második helyre szorult. Azonban gondoljunk ismét a légiutaskísérős példánkra: ahhoz, hogy gyermekünket jól tudjuk segíteni és támogatni, a saját fizikai és mentális egészségünknek rendben kell lennie.

A saját érzelmi és fizikai állapotunkra való figyelem elengedhetetlen ahhoz, hogy észrevegyük a túlterhelődéseket. Az a felismerés, hogy segítségre van szükségünk, nagy bátorságot igényel, hiszen ez az első lépés a belső egyensúlyunk visszaállítása felé. Az, hogy a segítségkérés útján képesek vagyunk magunkhoz ragadni az irányítást és felelősséget vállalunk a saját mentális egészségünkért, hatalmas erőről árulkodik.

A segítségkérés lépései

  1. Érzékeljük az adott élethelyzet okozta nehézséget, problémát.
  2. Megpróbáljuk saját eszközeinkkel megoldani azt.
  3. Mivel a probléma próbálkozásaink ellenére továbbra is fennáll, felismerjük, hogy segítségre van szükségünk.
  4. Meghozzuk azt a döntést, hogy segítséget fogunk kérni. Ez az aktív elhatározás sokkal konstruktívabb, mint az egyéb alternatívák pl. beletörődés, tagadás, figyelmen kívül hagyás.
  5. Kivitelezés: a lehetőségek felmérése és a segítő felkeresése.

Az alábbi dokumentumban azokat a szülő- és családtámogatási formákat mutatjuk be, melyekkel a fenti szükségletekre kívánunk segítséget nyújtani, annak érdekében, hogy a szülő/szülők a gyermekek ellátása mellett és azzal összhangban a lehető legtöbb oldalról kapjanak valódi támogatást elősegítve ezzel a családi rendszer optimális működését.

Honlapunk blog menüpontját folyamatosan bővítjük a témához kapcsolódó szakmai anyagokkal, cikkekkel. Kérjük, látogasson el erre az oldalra is.