Központunk óvodája súlyosan-halmozottan sérült kisgyermekeket fogad, heti öt napban, napi kilenc órát tart nyitva. Két ötfős csoportunkba 10 óvodás jár.
A kisgyermekek háromtól hatéves korukig járhatnak óvodánkba, többségük három tanévet tölt nálunk. A Budapesti Korai Fejlesztő Központ 2003 októberében hozta létre a fejlődésmenetükben jelentősen akadályozott (súlyosan-halmozottan sérült) gyermekek első nappali ellátó csoportjait, az ott végzett szakmai munka és rengeteg tapasztalat adta a 2010-ben megnyitott alapítványi óvodánk szakmai alapjait.
Jelenleg a súlyosan-halmozottan sérült óvodáskorú kisgyermekek a gyermekvédelmi törvényben meghatározottak szerint bölcsődei nevelésben részesülhetnek 6 éves korukig. (1997/XXXI.törv. a gyermekek védelméről 42/A.§ (1)-(4). Az általános szülői tapasztalatok alapján az állandó férőhely-hiány miatt nehéz bekerülni a bölcsődébe, és sok esetben a gyermekek sérülésének komplexitásából fakadó speciális fejlesztési, gondozási igényük miatt a bölcsődei nevelésük végül nem valósul meg.
Óvodánkban az egy- két évtizedes tapasztalattal rendelkező kollegák szaktudásának segítségével, illetve felhasználásával olyan gyakorlati (módszertani) munkát kívánunk végezni, mely mintául szolgálhat a hasonló céllal létrejövő, illetve már működő csoportok és intézmények számára is. Nagy gyakorisággal fogadunk hallgatókat, kollégákat az ország minden pontjáról és konferenciákon időről-időre előadással veszünk részt.
Az óvodánk az egész napos ellátás során egyrészt biztosítja a gyermekek számára az egyénre szabott gyógypedagógiai és mozgásfejlesztését, másrészt a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodva biztosítja az óvodás életkornak megfelelő változatos, közösségi élményét nyújtó csoportos foglalkozásokat. A csoport dolgozói a családok számára rendszeres támogatást, tanácsadást és konzultációs lehetőséget biztosítanak.
Ennek formái: évente három a szakemberek által szervezett konzultáció, félévente nyílt nap, nap végi átadás, sürgős esetben telefonos konzultáció, szülő által kezdeményezett fogadóóra.
A súlyosan, halmozottan sérült gyermekek nevelése, fejlesztése során alapvető feladat annak biztosítása, hogy a gyermek tájékozódni tudjon a napi tevékenységek között: tudja hol van, mi fog, illetve mi történik vele, és ezáltal ne passzív elszenvedője, hanem aktív részese, alakítója lehessen a napi tevékenységeknek, eseményeknek. Mindkét csoportunknak ezért kötött napirendje, a benne megjelenő tevékenységeknek, eseményeknek pedig állandó jelei, jelzései vannak, ez szolgálja a napirendben való eligazodást.
A gyerekekkel való munkában kiemelt hangsúlyt fektetünk az egész napot átívelő kommunikációs beágyazottságra, mely azt jelenti, hogy a gyermekek egész napját és életét, a tevékenységek minden apró lépését olyan jelzésekkel erősítjük és támogatjuk, melyek segítségével könnyebben tájékozódnak a környezetükben. Mi pedig legfontosabb feladatunkként figyeljük legapróbb jelzéseiket is, melyekkel érzéseiket, vágyaikat kifejezik, hogy azokat megerősítve és új jelzéseket tanulva jobban tudják irányítani életüket. Ehhez a kommunikációfejlesztéshez használjuk a bazális kommunikációs technikák és alternatív és augmentatív kommunikációs (AAK) módszerek széles repertoárját, azt minden esetben a gyermekek egyéni képességeihez választva.
A gyermekek számára szakirányú végzettséggel és jártassággal rendelkező szakemberek által végzett fejlesztéseket és foglalkozásokat nyújtunk a kötött napirend szerint:
Minden reggel: Köszöntőkör
Minden délelőtt: Csoportos gyógypedagógiai és mozgás foglalkozás
Minden délután: Zenecsoport naponta változó tematikával
Egyéni fejlesztések hetente 1-1 alkalommal: egyéni komplex gyógypedagógiai fejlesztés, egyéni mozgásfejlesztés
Alternatív terápia óvodánkban csoportonként hetente egyszer
Munkánkat szintén alapjaiban meghatározza, hogy a különböző gondozási tevékenységeket (etetés, tisztába tétel) is fejlesztési, ill. kommunikációs helyzetként kezeljük.
Evésterápiában is járatos szakemberek egyénre szabott tervek szerint esznek-isznak a gyermekekkel, míg a szondatáplált gyermekeknek mindennapos (szülővel egyeztetett mértékű, mennyiségű) kóstolást biztosítanak.
A napirendnek minden nap része a strukturált önálló játék is. Ez olyan helyzeteket jelent, amelyben a gyermek egyedül kap lehetőséget a játék örömének megélésére, új ingereket kínál, más gyakorlandó testhelyzetet, mozdulatot, mozgást is elvár, így fejlődhet is ezáltal. A helyzetek kialakítása minden esetben a gyógypedagógusok és mozgásfejlesztők feladata.
